Sziasztok!
Talán kevés olyan terület van, amit jobban érintett volna a mostani járvány, mint az ellátásláncot vagyis covid-19 has rattled (megráz) or dislocated (kificamí, kimozdít) the supply chain the world over (világszerte). Milyen hatásokat és változásokat jósolnak legújabban a szakemberek?
A globalizáció változásokat hozott az ellátásláncban, ami hosszabb lett és összetettebb, ezáltal sérülékenyebb is.
Globalisation has brought about changes; such as increasing the length and complexity of supply chains. This became especially apparent when China opened up its supply chains to international markets, thereby bringing in new factors like volatility and uncertainty. The world is entwined (összefonódott); American companies have African suppliers, who have Chinese suppliers, who have Thai partners. So managing a global supply chain is a major challenge for businesses.
Ez a mostani válság pedig különösképpen kiemelte, hol is van szükség változásra. Például az információt a cégek elzártan silokban gyüjtik, nincs mindenkinek hozzáférhető adat, ami segíthetné a döntést.
Aztán most jönnek rá a cégek mennyire fontos a technológia, mert csak ez segít nekik belelátni a komplex ellátáslánc hálózatokba. (Technology is the only way to have visibility into assets across extended supply networks)
Eddig a készletfelhalmozás (stockpiling) ill. a nagy tartalékkkészletek (buffer stock) költséges voltuk miatt nem volt gyakorlat a cégeknél. A beszerzés legyen minél karcsúbb és költséghatékonyabb, így a cégek a Just In Time módszert preferálták. Kérdés, hogy ez valóban jó e?
Lehetne megosztott ellátásláncot fenntartani (splitting); ha az egyik nem működik, lenne egy másik teljesen más területen, így talán a negatív hatások sem egyformán érnék ezeket.
Aztán jön a válság utórengése aftershock), amikor az újrainduló gyártás hirtelen kiugrásokat okoz majd a keresletben. Ezt hívják bullwhip effectnek vagyis ostorcsapás effektusnak. The simulteneously relaunching European production sites will create spikes in demand for raw materials.
Ezen kívül még két fontos dologra világít ré (reveals) a mostani válság: az egyik a transparency vagyis az átláthatóság hiánya. A cégeknek mindössze a fele végez átvilágítást a beszállítói hálózatában, de ez most várhatóan erőteljesebb lesz. Now about 50% of companies carry out due dilligence int he suppliers, buti t will probably be more vigorous.
A másik problematika a disconnected approach vagyis, hogy a cégek a lánc különböző elemeit egymástól függetlenül tervezik meg.
Tény és való, hogy nagyobb szükség lenne az együttműködésre és a kommunikációra az ellátásláncokban, mert it could provide early warning signs vagyis idejekorán biztosítaná a vészjelzéseket.
Mindenesetre a beszerzés reflektorfénybe került (spotlight), mert életbevágóan fontos (crucial) terület lesz a cégek növekedésében, és hogy hogyan és milyen gyorsan tudnak kilábalni a nehézségből. It will be a critical topic in the post crisis strategy of companies.
Érdekes módon az érzelmi intelligenciának is nagy fontosságot tulajdonítanak a helyreállásban. Miért? A cégeknek igyekezniük kell jobban megbecsülni a beszállítóikat, vigyázni a kapcsolatra, mert most náluk van a labda (the ball is in their court). Valakinek majd el kell dönteni, ki kapja az elérhető készleteket és ki marad ki. Ebben a döntésben pedig nyílván fontos lesz, ki fizetett időben, ki nem alkudta le az árat a minimumra és ki nem csöngetett egy hirtelen, vészhelyzeti rendeléssel. EI is the game changer. It is the human factor that will differenciate. Someone has to decide who will get what is available; probably those who pay on time, who haven’t screwed the price down to the minimum and aren’t always calling with emergency orders.
Mit kell a cégeknek megtanulni ebből? – They need to anticipate changing customer trends (előre kell látni a változó fogyasztói trendeket) – They need to strengthen their suppliers’ network (meg kell erősíteni a beszállítói hálózatot.) – They need to be on top of logistics. ( topon kell lenni a logisztikában)
Az élelmiszer üzleteket is kihívás elé állította ez a helyzet. Először is a panic buying and food hoarding vagyis a pánikvásárlás és az élelmiszer felhalmozás. Biztosítaniuk kellett, hogy az élelmiszer eljusson a boltokba, onnan pedig gyorsan a polcokra, mert customers were stripping the shelves – a vásárlók kifosztották a polcokat. Ez persze a bevételek növekedéséhez vezetett, legalábbis addig, amíg nem jött be a létszámkorlátozás restrictions on numbers allowed in the shops.
Nagy Britanniában a bulk buying vagyis a nagy tételben való vásárlás azért is volt gond, mert nagyon sok élelmiszer érkezik külföldről, sok országban azonban korlátozták az exportot (pl. Vietnám nem exportál rizst), ami miatt korlátozottan kaphatók élelmiszerek és/vagy magas áron. Emellett gond a shortage of field workers vagyis a földeken dolgozó munkások hiánya. A szüretelést hagyományosan kelet-európai munkások végezték, akik most nem utazhatnak, így a brit kormány a hazai diákokat próbálja erre mozgósítani. Végül, ha megtörténik a korlátozás felszabadítása (lifting the lockdown) az emberek elözönlik (flock) az éttermeket, akinek majd újra kell készletet felhalmozni (restock) , nem is beszélve a várható trendről, mely szerint nagyobb lesz a kereslet az egészséges ételek iránt.
Tanuljatok, fejlődjetek, legyetek naprakészek!
DEMKÓ ANDREA
a cégek és cégvezetők nyelvi szakértője