Szeretnék ajánlani nektek egy jó filmet, ill. egy jó könyvet. Spanyol történet, spanyol történelem, spanyol nyelv.
Az El Lobo (vagyis a farkas) egy valós történeten alapszik. Az egész még a 70-es évekre nyúlik vissza, amikor az ETA, a baszk szeparatista szervezet aktív volt és Spanyolország az erőszak növekvő hullámát szenvedte el ettől a terrorista szervezettől. (España está sufriendo una ola creciente de violencia por parte de ETA) A spanyol titkosszolgálat (servivio secreto) szeretné, ha valaki beszivárogna közéjük, hogy így végezhessenek a bandával. Így jutnak el Mikel Lejarzahoz. A fickó maga is baszk származású (de origen vasca). Azért tudott beszivárogni, mert dekoratőr (decorador) lévén feltűnés nélkül mozgott az ingatlanpiacon és tudott lakásokat venni az ETA-nak. Találkozik az ETA vezetőségével is (la cúpula) és azon munkálkodik, hogy szétzüllessze a szervezetet (tramar el desmantelamiento. Ennek eredményeképpen sok etarrista lebukik de egy művelet során maga el Lobo is menekülni kényszerül (refugiarse), mert őt is majdnem lelövi a rendőrség (izgalmas jelenet a filmben). Az ETA tudja, hogy van egy tégla (topo) de Lejarza kitart és sikerül egy második razziát (redada) összehoznia. Nagyon le akar számolni a bandával és azzal vádolja a titkosszolgálatot, hogy azok nem igyekeznek, amiben van is valami, mert az éppen demokratizálódó és átalakulóban lévő Spanyolországban minden változik, és a titkosszolgálat így akarja elérni, hogy szükség legyen rájuk. Amikor végül kiderül, hogy ő a besúgó, El Lobonak el kell menekülnie, mert az ETA plakátokon (carteles) keresi. Neki köszönhetően 158 terroristát fogtak el, és úgy tűnik nem lőtték le (pegarle un tiro)pedig az ETA megígérte, hogy mindig lesz egy töltény a nevével, ami csak rá vár. (ETA prometió que siempre habría una bala esperando con su nombre.) ” Ezért is hajtottak rajta végre plasztikai műtáéteket (cirugía estética)
A történetből készült film nagyon izgalmas és 2004-ben sok jó kritikát kapott, 2 Goya díjat és számos jelölést is bezsebelt.
A történet apropója még az, hogy az idén márciusban jelent meg az általa és egy társszerző által írt könyv Yo confieso (vagyis Bevallom) címmel. 45 év elteltével beszél ebben a könyvben a számos akcióról és műveletről. Ezalatt az idő alatt is együttműködött a spanyol titkosszolgálattal ún. fekete ügynökként, aki minden hónapban felveszi a fizetését egy borítékban de nincs rajta a hivatalos ügynöklistán így ha elfogják egy művelet során a titkosszolgálat cáfolhatja, hogy kapcsolatban volt vele. (ha sido lo que llaman un ‘Agente negro’, alguien que cobra puntualmente todos los meses su paga en un sobre, pero no aparece en el listado oficial de agentes; de esta forma, si le atrapan en una misión, el servicio secreto puede desmentir tener relación con él.)
A könyv nem nélkülözi a személyes vallomást sem.Lejarza kiemeli az évek során érzett fájdalmat és magányt, hogy társai és főnökei is elhagyták és nem értették meg, pedig amit tett azt Spanyolország biztonságának garantálása érdekében tette.(Lejarza muestra un interés especial en resaltar el dolor que ha sentido a lo largo de los años, la soledad ante la dejadez o incomprensión por parte de muchos jefes y compañeros que ha tenido en tantas operaciones, cuando lo que ha hecho ha sido para salvaguardar la seguridad de España.)