Oldal kiválasztása

Sziasztok!

Az egyik oka annak, hogy blogot írok, hogy naprakész dolgokat oszthassak meg veletek így az új dolgok angol megfelelőivel is legyetek tisztában. Most szeretném megosztani a legfrissebb információkat a pénz jövőjéről. Ugyanakkor ezzel az is a célom, hogy segítsek megtanulni egy kicsit angolul újságokat olvasni. Információm forrása a Raconteur nevű business magazin hasonló című példánya: https://www.raconteur.net/future-money-2020

A mobil pénztárcák mobile wallets jelentősen megváltoztatták a fizetési szokásainkat. A mobilfizetés 41%-al nőtt meg az Usában. Vannak a nyílt rendszerű fizetések open-loop mobile payments, ahol az emberek egy digitális pénztárcát használnak a mobiljukon és számos helyen fizethetnek vele.  A zárt rendszerű fizetés, closed-loop payments ahová előre kell befizetni egy bizonyos összeget és csak egy kereskedőnél, szolgáltatónál használható. Ez azért lehet jó, mert a kereskedő merchant az újratöltött összegre kínálhat kedvezményt percentage bonus és ráadásul figyelemmel tudja kísérni a vevők költéseit. Ez a nyílván érinti a bankokat is. Nekik is ki kell dolgozniuk a saját fizetési rendszerüket.

There are opportunities, if banks relinquish some control to thrive in the new fragmented reality. They will have to accept and even seek out collaborations with third parties to provide infrastructure and support to get a slice of the pie,

Vannak lehetőségek is, ha a bankok lemondanak némileg a kontrollról, hogy virágozhassanak ebben az új sokrétű, sokszereplős rendszerben. El kell fogadni, sőt keresni kell az együttműködést harmadik féllel, hogy biztosítsák az infrastruktúrát és a támogatást, hogy így kaphassanak ők is egy szeletet a tortából.

Can you answer these questions in English?

How does a mobile wallet work?

Is mobile banking the same as mobile wallet?

What are the technical prerequisits?

What kind of systems exist?

How are banks affected by this?

In case of a closed loop payment system can banks be avoided?

Második téma a B2B szektor. Mint tudjuk a B2C szektorban nagyon erős a változás a fintech forradalom miatt a fizetésekben, de ez annyira nem érezhető a B2B szektorban ahol még jelentős a the dominance of more traditional payment methods. For many businesses, time-consuming and labour-heavy processes continue to dictate their payments function, with a continued reliance on paper invoices leaving businesses vulnerable to human errors and delayed payments. Sok cégnél még az időigényes és sok munkával járó folyamatok diktálják a fizetési funkciókat és továbbra is a papír alapú számlákra támaszkodnak, ami kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat az emberi hibázásnak és a késedelmes fizetésnek.

Egy cég tapasztalata, ahol bevezették a fizetés automatizálást: “It means we don’t have to employ a finance team to chase debts and that’s a cost-saving we can invest back into the business and improve the impact we have for clients, our people focus on higher-value tasks and client relationships, rather than chasing bills.” Vagyis nem kell külön embereket alkalmazni arra, hogy az adósságok után rohangáljanak, és az emberek foglalkozhatnak magasabbrendű feladatokkal és az ügyfelekkel való kapcsolattal.

Mastercard has sought to capitalize on the changing trends. It is going to launch a new B2B paying system: a global, open loop commercial service to automate payment between buyers and suppliers.

A Mastercard szeretné kihasználni a változó trendeket és be fog vezetni egy új B2B fizetési rendszert: egy globális, nyílt rendszerű kereskedelmi szolgáltatást, hogy automatizálja a fizetést vevő és beszállító között.

Can you answer these questions in English?

What makes B2B payments so cumbersome and time consuming?

How can these processes be digitally improved?

What is payment automation?

Is it a nice to have thing or a necessity?

Harmadik téma a digitális valuta. Tavaly a Facebook bejelentette, hogy bevezeti a saját digitális valutáját. Szerintük egy global digital currency backed by a reserve of real assets could bring financial services to people without access to a bank account. This idea was pushed back. Egy globális szintű digitális valuta megtámogatva valós eszköztartalékokkal, olyan emberekhez is eljuttatná a pénzügyi szolgáltatásokat, akiknek nincs hozzáférésük bankszámlához. Sok jegybank is tervezi, hogy kihoz egy digitális valutát roll out a digital currency. Félő, hogy a libra ( a Facebook valuta) megingatná a pénzügyi stabilitást és a központi bankok monetáris politikájának hatékonyságát. Bár a hagyományos valutáknak fiat currencies is megvan a gyengéjük pl.they wear out or there is a transactional cost. A Facebook librája azért lehetne jó, mert segíteni a kriptovaluták nepszerüsítését. No mass adoption of cryptocurrencies is possible unless everyday folk start using them.

Can you answer these questions in English?

What is a digital currency? How does it work?

Is the introduction of a global digital currency possible?

What would decide its value?

Who would control it?

What blockchain? Would it be a silver bullet for payment fraud

Végül itt van néhány érdekesség Magyarországról:

Igaz, az okostelefonok 10 év alatt letarolták a világot, de a készpénz elleni harcban (még) alulmaradtak (mobiltárcák). A technológiai fejlődés megállíthatatlan, vannak sikeres fintech-modellek a fizetési iparágban, a szabályozói és a piaci akarat is megvan, de

ha Magyarországra tekintünk, akkor mindez nem volt elegendő arra, hogy a készpénz aránya drasztikus csökkenjen a lakossági fizetési tranzakciókban.

  • Magyarországon az összes fizetési tranzakció 75%-a még készpénzzel történik. Ezzel szemben ez az arány Svédországban 23%.
  • Még mindig nagyon magas, legalább 50-60% a sárga csekk és a készpénz aránya a közüzemi díjak kifizetésében.
  • 2018-ban a hazai webshopok 500 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, de a vásárlások 58%-a még mindig készpénzes utánvéttel valósult meg.
  • 10 év alatt, 2008-ról 2018-ra a forgalomban lévő készpénz mennyisége a 3-szorosára nőtt és átlépte a 6 000 milliárd forintot.